Arad

A mai Aradon és környékén, rövidebb-hosszabb megszakításokkal, de bizonyíthatóan a csiszolt kőkorszaktól kezdve éltek embercsoportok, ám a folyamatos megtelepedés első okirata csak 1028-ban született meg. A történelem során később megemlítik a Bécsi Képes Krónikában is (1131), s ezt követően a város véglegesen bevéste nevét a magyar történelembe, annak szinte minden viharába.

A XVI. század közepén a törökök erődítményt építettek – majd lerombolásra került a XVIII. sz. második felében, mert épült a Maros-kanyarban az új vár –, s folyó menti város lévén, kereskedelmi útvonalak kereszteződésében, megindult a gazdasági fejlődés, a város terjeszkedése. Sorsdöntő volt, hogy 1834-ben megkapta a Szabad Királyi Város rangot. Lassan igazi várossá alakult a település. Arad történelme színes és változatos, amelyben az 1848-as szabadságharcban kapott-vállalt szerepe, a 13 vértanú tragédiája a legismertebb fejezet. A Trianon utáni változások közismertek…

A múlt század második felében a kereskedői szerep csökkent, a kézműves jelleg minimalizálódott. Említésre érdemes a két vagongyár, az autóipar és a bútoripar.
A városban minimális a munkanélküliség. Földrajzi helyzeténél fogva a rendszerváltozást követően Románia egyik kapujának számít. Rengeteg logisztikai központ, raktárbázis található a település közvetlen közelében. Jelentős a multinacionális cégek bérmunkát biztosító vállalatainak száma. Természetesen nagy számban megtalálhatóak az egyéni és családi vállalkozások is városunkban. Ami optimizmusra adhat okot, hogy a kulturális élet néhány esztendeje fölfelé ível, évről évre szaporodik az izgalmas, érdekes programok, netalán performanszok száma, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyula, mint testvérváros, a ”Kézfogások” bő két évtizede. Kultúrában, városépítésben, értékmegőrzésben, együttműködésben a két város kapcsolata még példaértékű is lehet. A városban a megbékélést is szimbolizálva újra fölállították az aradi Szabadság Emlékművet (1848-49).

A lényeg, hogy sokkal több minden köti össze Aradot Gyulával, mint ami elválasztja, s ebben a két testvértelepülés civil szervezetei elévülhetetlen érdemeket szereztek, s szereznek hónapról hónapra. A civilek jelenléte örökéletű, újabb közös tervek vannak az együttműködések alapján. A kiállítások és sport mellett már a színház is bekapcsolódott ebbe, a román állami társulat mellett az Aradi Kamaraszínház neve 2016-tól várhatóan sokkal többször hangzik majd el Gyulán, mint eddig.

Arad színesedésében fontos határkő, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címért vívott első, romániai csatában habár elvérzett, de a csüggedésnek nyomai nem tapasztalhatóak. Biztosra vehető, hogy a projektbe foglalt fejlesztések megvalósulnak, s habár a vár visszaadására, civil hasznosítására helyezték a pályázat súlypontját, erre pedig még jócskán kell várni, tucatnyi, éveken belül megvalósítható kulturális-művészeti fejezetek állnak rendelkezésre. A pénz általában nem akadály, romániai viszonylatban Arad fejlődő, gazdag városnak számít.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy mielőbb megújul a Kultúrpalota, a nagyszínház, a Maros-part, a strand, a történelmi belváros, lesz magyar kulturális központ, új kiállítási terem, lesz valódi, pezsgő sétálóutcája a városnak, hogy csak a legégetőbbeket említsük. Tény, hogy több épület megújult, a város rendezett parkokkal is dicsekedhet, a látogatók számát tovább növelheti a közelmúltban átadott autópálya.

Szerencsére rengeteg kiváló ötlet pattan ki ügyes, tehetséges fiatalok és idősebbek tárházából, viszont a jelenlegi kulturális-művészeti infrastruktúra sajnos szűk. A lényeg viszont, hogy a város szinte minden téren felpörgött, csak idő, türelem, kitartás szükségeltetik minden araditól az első termések leszakításáig.

Forrás: Irházi János

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük