A mai Aradon és környékén, rövidebb-hosszabb megszakításokkal, de bizonyíthatóan a csiszolt kőkorszaktól kezdve éltek embercsoportok, ám a folyamatos megtelepedés első okirata csak 1028-ban született meg. A történelem során később megemlítik a Bécsi Képes Krónikában is (1131), s ezt követően a város véglegesen bevéste nevét a magyar történelembe, annak szinte minden viharába.

A XVI. század közepén a törökök erődítményt építettek – majd lerombolásra került a XVIII. sz. második felében, mert épült a Maros-kanyarban az új vár –, s folyó menti város lévén, kereskedelmi útvonalak kereszteződésében, megindult a gazdasági fejlődés, a város terjeszkedése. Sorsdöntő volt, hogy 1834-ben megkapta a Szabad Királyi Város rangot. Lassan igazi várossá alakult a település. Arad történelme színes és változatos, amelyben az 1848-as szabadságharcban kapott-vállalt szerepe, a 13 vértanú tragédiája a legismertebb fejezet. A Trianon utáni változások közismertek…

A múlt század második felében a kereskedői szerep csökkent, a kézműves jelleg minimalizálódott. Említésre érdemes a két vagongyár, az autóipar és a bútoripar.
A városban minimális a munkanélküliség. Földrajzi helyzeténél fogva a rendszerváltozást követően Románia egyik kapujának számít. Rengeteg logisztikai központ, raktárbázis található a település közvetlen közelében. Jelentős a multinacionális cégek bérmunkát biztosító vállalatainak száma. Természetesen nagy számban megtalálhatóak az egyéni és családi vállalkozások is városunkban. Ami optimizmusra adhat okot, hogy a kulturális élet néhány esztendeje fölfelé ível, évről évre szaporodik az izgalmas, érdekes programok, netalán performanszok száma, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyula, mint testvérváros, a ”Kézfogások” bő két évtizede. Kultúrában, városépítésben, értékmegőrzésben, együttműködésben a két város kapcsolata még példaértékű is lehet. A városban a megbékélést is szimbolizálva újra fölállították az aradi Szabadság Emlékművet (1848-49).

A lényeg, hogy sokkal több minden köti össze Aradot Gyulával, mint ami elválasztja, s ebben a két testvértelepülés civil szervezetei elévülhetetlen érdemeket szereztek, s szereznek hónapról hónapra. A civilek jelenléte örökéletű, újabb közös tervek vannak az együttműködések alapján. A kiállítások és sport mellett már a színház is bekapcsolódott ebbe, a román állami társulat mellett az Aradi Kamaraszínház neve 2016-tól várhatóan sokkal többször hangzik majd el Gyulán, mint eddig.

Arad színesedésében fontos határkő, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címért vívott első, romániai csatában habár elvérzett, de a csüggedésnek nyomai nem tapasztalhatóak. Biztosra vehető, hogy a projektbe foglalt fejlesztések megvalósulnak, s habár a vár visszaadására, civil hasznosítására helyezték a pályázat súlypontját, erre pedig még jócskán kell várni, tucatnyi, éveken belül megvalósítható kulturális-művészeti fejezetek állnak rendelkezésre. A pénz általában nem akadály, romániai viszonylatban Arad fejlődő, gazdag városnak számít.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy mielőbb megújul a Kultúrpalota, a nagyszínház, a Maros-part, a strand, a történelmi belváros, lesz magyar kulturális központ, új kiállítási terem, lesz valódi, pezsgő sétálóutcája a városnak, hogy csak a legégetőbbeket említsük. Tény, hogy több épület megújult, a város rendezett parkokkal is dicsekedhet, a látogatók számát tovább növelheti a közelmúltban átadott autópálya.

Szerencsére rengeteg kiváló ötlet pattan ki ügyes, tehetséges fiatalok és idősebbek tárházából, viszont a jelenlegi kulturális-művészeti infrastruktúra sajnos szűk. A lényeg viszont, hogy a város szinte minden téren felpörgött, csak idő, türelem, kitartás szükségeltetik minden araditól az első termések leszakításáig.

Forrás: Irházi János

[nggallery id=1]

Gyula, az alföldi kisváros Magyarország Dél-keleti Régiójában, Békés megyében, közvetlenül a magyar-román határ mellett terül el.

Lakosainak száma meghaladja a 30.000 főt. A városban jelentős a német és a román nemzetiségűek száma, így a település a multikulturális sokszínűség szempontból is kiemelt figyelmet érdemel.

Gyula mintegy 700 esztendőnyi, történelmi eseményekben gazdag múltra tekint vissza. A város közel 500 évig Békés megye közigazgatási központja volt, és a török hódoltság előtt a végvári rendszer fontos része volt.

A történelmi múlt mellett Gyula a magyar és az egyetemes kultúra szempontjából is jelentős, hiszen Erkel Ferenc, – a magyar nemzeti opera megteremtője a város szülötte, és Albrech Dürer – a legnagyobb német reneszánsz festő édesapja is Gyula mellől származott, de hosszan folytathatjuk a felsorolást a Gyulán született, vagy itt alkotó festők, költők, tudósok és jelentős közéleti személyiségek említésével.

Gyula város napjainkban a Dél-alföldi Régió turisták által leginkább látogatott települése. Középkori téglavára, két szépen felújított kastélya, híres gyógyfürdője, a hangulatos belváros impozáns épületei, virágos utcái és terei, valamint a város környezetében fellelhető értékes és szép természeti környezete révén a település mára hazánk egyik legszebb és legélhetőbb kisvárosa lett, így nem véletlen az, hogy Gyula 2013-ban kiérdemelte az első helyezést a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen, 2014-ben pedig az Európai Virágos Városok versenyen arany minősítést kapott.

2011-ben a város elnyerte a Magyar Kultúra Városa címet, mivel a kultúra és a hagyományok ápolása mellett a város rendezvény naptárában minden évben számos fesztivál és rendezvény kap helyet, amelyek közül több is országos hírű. A jelentősebb több napos rendezvények: a Gyulai Várszínház nyári évadja, a Kolbász- és Sódarmustra, Pálinka Fesztivál, Körösvölgyi Sokadalom, Végvári Napok, Minden Magyarok Néptánc Fesztiválja, és még sorolhatnánk tovább.

A vidék legismertebb gasztronómiai különlegességei között elsőként a hungarikumok sorában található Gyulai Kolbászt kell megemlítenünk, azonban a Gyulai Pálinka Manufaktúra gyümölcs párlatai és a Cadeau Bonbon Manufaktúra termékei is, nem csupán belföldön, hanem külföldön is ismertek és elismertek.

Gyula gazdaságának fő húzóerejét a turizmus biztosítja, azonban az ipari vállalkozások és a mezőgazdaság, a szolgáltatási szektor, az egészségügy és az oktatás is jelentős gazdasági és kohéziós erőt képvisel a település életében.

A város, – a jó infrastrukturális adottságainak köszönhetően, valamint a városvezetés, a különböző gazdasági és a nagy számú helyi civil szervezet törekvéseinek eredményeként – folyamatosan fejlődik, és jó eséllyel munkálkodik a további fejlődés lehetőségén.

Bay Zoltán világhírű tudós fizikus is Gyula város szülötte, ma a település az Alföld egyik legkedveltebb városa, egyben fesztivál és konferencia-központ. Megyei intézményei alapján meghatározó régióközpont is egyben. Az elmúlt évtizedekben, testvérvárosai révén aktív együttműködés alakult ki a romániai, erdélyi – partiumi településekkel.

Képek Gyuláról:

[nggallery id=2]