Arad

A mai Aradon és környékén, rövidebb-hosszabb megszakításokkal, de bizonyíthatóan a csiszolt kőkorszaktól kezdve éltek embercsoportok, ám a folyamatos megtelepedés első okirata csak 1028-ban született meg. A történelem során később megemlítik a Bécsi Képes Krónikában is (1131), s ezt követően a város véglegesen bevéste nevét a magyar történelembe, annak szinte minden viharába.

A XVI. század közepén a törökök erődítményt építettek – majd lerombolásra került a XVIII. sz. második felében, mert épült a Maros-kanyarban az új vár –, s folyó menti város lévén, kereskedelmi útvonalak kereszteződésében, megindult a gazdasági fejlődés, a város terjeszkedése. Sorsdöntő volt, hogy 1834-ben megkapta a Szabad Királyi Város rangot. Lassan igazi várossá alakult a település. Arad történelme színes és változatos, amelyben az 1848-as szabadságharcban kapott-vállalt szerepe, a 13 vértanú tragédiája a legismertebb fejezet. A Trianon utáni változások közismertek…

A múlt század második felében a kereskedői szerep csökkent, a kézműves jelleg minimalizálódott. Említésre érdemes a két vagongyár, az autóipar és a bútoripar.
A városban minimális a munkanélküliség. Földrajzi helyzeténél fogva a rendszerváltozást követően Románia egyik kapujának számít. Rengeteg logisztikai központ, raktárbázis található a település közvetlen közelében. Jelentős a multinacionális cégek bérmunkát biztosító vállalatainak száma. Természetesen nagy számban megtalálhatóak az egyéni és családi vállalkozások is városunkban. Ami optimizmusra adhat okot, hogy a kulturális élet néhány esztendeje fölfelé ível, évről évre szaporodik az izgalmas, érdekes programok, netalán performanszok száma, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyula, mint testvérváros, a ”Kézfogások” bő két évtizede. Kultúrában, városépítésben, értékmegőrzésben, együttműködésben a két város kapcsolata még példaértékű is lehet. A városban a megbékélést is szimbolizálva újra fölállították az aradi Szabadság Emlékművet (1848-49).

A lényeg, hogy sokkal több minden köti össze Aradot Gyulával, mint ami elválasztja, s ebben a két testvértelepülés civil szervezetei elévülhetetlen érdemeket szereztek, s szereznek hónapról hónapra. A civilek jelenléte örökéletű, újabb közös tervek vannak az együttműködések alapján. A kiállítások és sport mellett már a színház is bekapcsolódott ebbe, a román állami társulat mellett az Aradi Kamaraszínház neve 2016-tól várhatóan sokkal többször hangzik majd el Gyulán, mint eddig.

Arad színesedésében fontos határkő, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címért vívott első, romániai csatában habár elvérzett, de a csüggedésnek nyomai nem tapasztalhatóak. Biztosra vehető, hogy a projektbe foglalt fejlesztések megvalósulnak, s habár a vár visszaadására, civil hasznosítására helyezték a pályázat súlypontját, erre pedig még jócskán kell várni, tucatnyi, éveken belül megvalósítható kulturális-művészeti fejezetek állnak rendelkezésre. A pénz általában nem akadály, romániai viszonylatban Arad fejlődő, gazdag városnak számít.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy mielőbb megújul a Kultúrpalota, a nagyszínház, a Maros-part, a strand, a történelmi belváros, lesz magyar kulturális központ, új kiállítási terem, lesz valódi, pezsgő sétálóutcája a városnak, hogy csak a legégetőbbeket említsük. Tény, hogy több épület megújult, a város rendezett parkokkal is dicsekedhet, a látogatók számát tovább növelheti a közelmúltban átadott autópálya.

Szerencsére rengeteg kiváló ötlet pattan ki ügyes, tehetséges fiatalok és idősebbek tárházából, viszont a jelenlegi kulturális-művészeti infrastruktúra sajnos szűk. A lényeg viszont, hogy a város szinte minden téren felpörgött, csak idő, türelem, kitartás szükségeltetik minden araditól az első termések leszakításáig.

Forrás: Irházi János

2015 január 11. kapcsolatok – gyulai vállalkozók

  1. Dr. Köstner István 30/299-53-19
  2. Cseke András 20/938-34-49
  3. Szánási Lajos 30/938-01-05
  4. Szilágyi Attila 20/934-65-92
  5. Szalai György 30/953-42-18
  6. Dr. Rácz Attila 30/963-96-16
  7. Hajdú Zoltán 30/206-49-00
  8. Ifj. Szalai György 30/858-10-57
  9. Steigervald József 30/953-43-10
  10. Várkonyi Tibor 30/955-01-53
  11. Bagyinszki Zoltán 70/455-60-23
  12. ~ Imre 30/596-04-63 /Nánási János/
  13. Durkó Károly 30/998-37-66

2015 január 11. kapcsolatok – aradi vállalkozók

  1. Hosszú Zoltán ügyvédi iroda
  2. Lajos József fém megmunkálás
  3. Szandra László növényvédő szerek
  4. Túsz Ferenc tanácsadás
  5. Nagy Ferenc hegesztett szerkezetek
  6. Blaskó Lajos fogászati anyagok
  7. Bali Erzsébet kereskedelem
  8. Horváth Imre mezőgazdaság
  9. Fogarassy István iparcikk
  10. Kása Julia csapágy, szerelési elemek
  11. Retezás József szerelési elemek
  12. Juhász Béla sportcikk
  13. Balta János újságíró
  14. Almási Vince polgármester /Kisiratos/

Művészet határok nélkül: gyulai és aradi alkotóknak nyílt közös tárlata

Az Erkel Ferenc Multifunkcionális Térségi Közösségi Központban kiállított képek a művészet szabadságát igazolják Arad, Gyula és más vidékek képzőművészei, valamint a festészet szerelmesei gyűltek össze december 3-án, csütörtökön 17 órakor az Erkel Ferenc Multifunkcionális Térségi Közösségi Központban, hogy megtekintsék a Gyulai Alkotók Baráti Köre és az Ion Andreescu Egyesület közös tárlatát.

Arad-Gyula két jó barát

Dolgos évet zár két, működését a barátságra alapító civil egyesület Az Arad-Gyula Kapcsolataiért Egyesület és az aradi Gyula-Arad Baráti Társaság alapítói Gligor Teodor és Szalai György vezetésével még év elején civil kezdeményezések elindításában állapodtak meg. Idén már a Székely Aladár Fotóklub tagjai, valamint lelkes amatőr festők mutatkozhattak be képeikkel Aradon. Gyulán a FotoClubPro Arad mutatkozott be vászonra nyomtatott fényképekkel, a felújított művelődési házban pedig a Gyulai Alkotók Baráti Köre és az Ion Andreescu Egyesület rendezett közös tárlatot. Aradi barátaink segítettek városunk szolgáltatásairól készült felmérés készítésében.

-eszgyé-

Gyulai és aradi vállalkozóknak szerveztek találkozót

A megbeszélés célja a későbbi együttműködés megalapozása volt
Azonos területen dolgozó gyulai és aradi vállalkozók találkoztak január 11-én Aradon. A héten lezajlott bemutatkozó megbeszélésre Gyuláról főként mezőgazdasági és vasipari vállalkozók, vendéglátásban dolgozók és kereskedők utaztak a testvérvárosba, az Aradi CEDIMMAR Alapítvány meghívására.

Gyula

Gyula, az alföldi kisváros Magyarország Dél-keleti Régiójában, Békés megyében, közvetlenül a magyar-román határ mellett terül el.

Lakosainak száma meghaladja a 30.000 főt. A városban jelentős a német és a román nemzetiségűek száma, így a település a multikulturális sokszínűség szempontból is kiemelt figyelmet érdemel.

Gyula mintegy 700 esztendőnyi, történelmi eseményekben gazdag múltra tekint vissza. A város közel 500 évig Békés megye közigazgatási központja volt, és a török hódoltság előtt a végvári rendszer fontos része volt.

A történelmi múlt mellett Gyula a magyar és az egyetemes kultúra szempontjából is jelentős, hiszen Erkel Ferenc, – a magyar nemzeti opera megteremtője a város szülötte, és Albrech Dürer – a legnagyobb német reneszánsz festő édesapja is Gyula mellől származott, de hosszan folytathatjuk a felsorolást a Gyulán született, vagy itt alkotó festők, költők, tudósok és jelentős közéleti személyiségek említésével.

Gyula város napjainkban a Dél-alföldi Régió turisták által leginkább látogatott települése. Középkori téglavára, két szépen felújított kastélya, híres gyógyfürdője, a hangulatos belváros impozáns épületei, virágos utcái és terei, valamint a város környezetében fellelhető értékes és szép természeti környezete révén a település mára hazánk egyik legszebb és legélhetőbb kisvárosa lett, így nem véletlen az, hogy Gyula 2013-ban kiérdemelte az első helyezést a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen, 2014-ben pedig az Európai Virágos Városok versenyen arany minősítést kapott.

2011-ben a város elnyerte a Magyar Kultúra Városa címet, mivel a kultúra és a hagyományok ápolása mellett a város rendezvény naptárában minden évben számos fesztivál és rendezvény kap helyet, amelyek közül több is országos hírű. A jelentősebb több napos rendezvények: a Gyulai Várszínház nyári évadja, a Kolbász- és Sódarmustra, Pálinka Fesztivál, Körösvölgyi Sokadalom, Végvári Napok, Minden Magyarok Néptánc Fesztiválja, és még sorolhatnánk tovább.

A vidék legismertebb gasztronómiai különlegességei között elsőként a hungarikumok sorában található Gyulai Kolbászt kell megemlítenünk, azonban a Gyulai Pálinka Manufaktúra gyümölcs párlatai és a Cadeau Bonbon Manufaktúra termékei is, nem csupán belföldön, hanem külföldön is ismertek és elismertek.

Gyula gazdaságának fő húzóerejét a turizmus biztosítja, azonban az ipari vállalkozások és a mezőgazdaság, a szolgáltatási szektor, az egészségügy és az oktatás is jelentős gazdasági és kohéziós erőt képvisel a település életében.

A város, – a jó infrastrukturális adottságainak köszönhetően, valamint a városvezetés, a különböző gazdasági és a nagy számú helyi civil szervezet törekvéseinek eredményeként – folyamatosan fejlődik, és jó eséllyel munkálkodik a további fejlődés lehetőségén.

Bay Zoltán világhírű tudós fizikus is Gyula város szülötte, ma a település az Alföld egyik legkedveltebb városa, egyben fesztivál és konferencia-központ. Megyei intézményei alapján meghatározó régióközpont is egyben. Az elmúlt évtizedekben, testvérvárosai révén aktív együttműködés alakult ki a romániai, erdélyi – partiumi településekkel.

Képek Gyuláról: