Történelem, Művészet, Újjászületés Gyulán

Arad Város Önkormányzata és Gyula Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és Kedves Barátait

„TÖRTÉNELEM, MŰVÉSZET, ÚJJÁSZÜLETÉS GYULÁN”
CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁRA

Helyszín: Arad, Clio Galéria (Arad, Horia utca 10 szám)
Időpont: 2017. március 2-án (csütörtök), 17.00 óra

Meghívó – Arad-Gyula mezőgazdasági és élelmiszeripari üzleti fórumra

Arad-Gyula Baráti Egyesület tisztelettel meghívja önöket 2016. szeptember 9-én 11.00 órától tartandó Arad – Gyula mezőgazdasági és élelmiszeripari üzleti fórumra. A fórum egyidőben kerül megrendezésre az Agromalim 2016 mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítással.

Arad

A mai Aradon és környékén, rövidebb-hosszabb megszakításokkal, de bizonyíthatóan a csiszolt kőkorszaktól kezdve éltek embercsoportok, ám a folyamatos megtelepedés első okirata csak 1028-ban született meg. A történelem során később megemlítik a Bécsi Képes Krónikában is (1131), s ezt követően a város véglegesen bevéste nevét a magyar történelembe, annak szinte minden viharába.

A XVI. század közepén a törökök erődítményt építettek – majd lerombolásra került a XVIII. sz. második felében, mert épült a Maros-kanyarban az új vár –, s folyó menti város lévén, kereskedelmi útvonalak kereszteződésében, megindult a gazdasági fejlődés, a város terjeszkedése. Sorsdöntő volt, hogy 1834-ben megkapta a Szabad Királyi Város rangot. Lassan igazi várossá alakult a település. Arad történelme színes és változatos, amelyben az 1848-as szabadságharcban kapott-vállalt szerepe, a 13 vértanú tragédiája a legismertebb fejezet. A Trianon utáni változások közismertek…

A múlt század második felében a kereskedői szerep csökkent, a kézműves jelleg minimalizálódott. Említésre érdemes a két vagongyár, az autóipar és a bútoripar.
A városban minimális a munkanélküliség. Földrajzi helyzeténél fogva a rendszerváltozást követően Románia egyik kapujának számít. Rengeteg logisztikai központ, raktárbázis található a település közvetlen közelében. Jelentős a multinacionális cégek bérmunkát biztosító vállalatainak száma. Természetesen nagy számban megtalálhatóak az egyéni és családi vállalkozások is városunkban. Ami optimizmusra adhat okot, hogy a kulturális élet néhány esztendeje fölfelé ível, évről évre szaporodik az izgalmas, érdekes programok, netalán performanszok száma, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyula, mint testvérváros, a ”Kézfogások” bő két évtizede. Kultúrában, városépítésben, értékmegőrzésben, együttműködésben a két város kapcsolata még példaértékű is lehet. A városban a megbékélést is szimbolizálva újra fölállították az aradi Szabadság Emlékművet (1848-49).

A lényeg, hogy sokkal több minden köti össze Aradot Gyulával, mint ami elválasztja, s ebben a két testvértelepülés civil szervezetei elévülhetetlen érdemeket szereztek, s szereznek hónapról hónapra. A civilek jelenléte örökéletű, újabb közös tervek vannak az együttműködések alapján. A kiállítások és sport mellett már a színház is bekapcsolódott ebbe, a román állami társulat mellett az Aradi Kamaraszínház neve 2016-tól várhatóan sokkal többször hangzik majd el Gyulán, mint eddig.

Arad színesedésében fontos határkő, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címért vívott első, romániai csatában habár elvérzett, de a csüggedésnek nyomai nem tapasztalhatóak. Biztosra vehető, hogy a projektbe foglalt fejlesztések megvalósulnak, s habár a vár visszaadására, civil hasznosítására helyezték a pályázat súlypontját, erre pedig még jócskán kell várni, tucatnyi, éveken belül megvalósítható kulturális-művészeti fejezetek állnak rendelkezésre. A pénz általában nem akadály, romániai viszonylatban Arad fejlődő, gazdag városnak számít.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy mielőbb megújul a Kultúrpalota, a nagyszínház, a Maros-part, a strand, a történelmi belváros, lesz magyar kulturális központ, új kiállítási terem, lesz valódi, pezsgő sétálóutcája a városnak, hogy csak a legégetőbbeket említsük. Tény, hogy több épület megújult, a város rendezett parkokkal is dicsekedhet, a látogatók számát tovább növelheti a közelmúltban átadott autópálya.

Szerencsére rengeteg kiváló ötlet pattan ki ügyes, tehetséges fiatalok és idősebbek tárházából, viszont a jelenlegi kulturális-művészeti infrastruktúra sajnos szűk. A lényeg viszont, hogy a város szinte minden téren felpörgött, csak idő, türelem, kitartás szükségeltetik minden araditól az első termések leszakításáig.

Forrás: Irházi János

2015 január 11. kapcsolatok – gyulai vállalkozók

  1. Dr. Köstner István 30/299-53-19
  2. Cseke András 20/938-34-49
  3. Szánási Lajos 30/938-01-05
  4. Szilágyi Attila 20/934-65-92
  5. Szalai György 30/953-42-18
  6. Dr. Rácz Attila 30/963-96-16
  7. Hajdú Zoltán 30/206-49-00
  8. Ifj. Szalai György 30/858-10-57
  9. Steigervald József 30/953-43-10
  10. Várkonyi Tibor 30/955-01-53
  11. Bagyinszki Zoltán 70/455-60-23
  12. ~ Imre 30/596-04-63 /Nánási János/
  13. Durkó Károly 30/998-37-66

2015 január 11. kapcsolatok – aradi vállalkozók

  1. Hosszú Zoltán ügyvédi iroda
  2. Lajos József fém megmunkálás
  3. Szandra László növényvédő szerek
  4. Túsz Ferenc tanácsadás
  5. Nagy Ferenc hegesztett szerkezetek
  6. Blaskó Lajos fogászati anyagok
  7. Bali Erzsébet kereskedelem
  8. Horváth Imre mezőgazdaság
  9. Fogarassy István iparcikk
  10. Kása Julia csapágy, szerelési elemek
  11. Retezás József szerelési elemek
  12. Juhász Béla sportcikk
  13. Balta János újságíró
  14. Almási Vince polgármester /Kisiratos/

Művészet határok nélkül: gyulai és aradi alkotóknak nyílt közös tárlata

Az Erkel Ferenc Multifunkcionális Térségi Közösségi Központban kiállított képek a művészet szabadságát igazolják Arad, Gyula és más vidékek képzőművészei, valamint a festészet szerelmesei gyűltek össze december 3-án, csütörtökön 17 órakor az Erkel Ferenc Multifunkcionális Térségi Közösségi Központban, hogy megtekintsék a Gyulai Alkotók Baráti Köre és az Ion Andreescu Egyesület közös tárlatát.